ADHD készségfejlesztő csoport felnőttek számára
Gibson tesztKiknek ajánljuk a csoportot?
A csoportba olyan ADHD diagnózissal rendelkező18 és 65 év közötti személyek jelentkezését várjuk, akik felnőttkorra fennmaradó figyelem és hiperaktivitási zavarral (ADHD) küzdenek és szeretnének megfelelő eszközöket kapni a mindennapi életükhöz. Azoknak ajánljuk, akiknek nehéz a napi szervezés, tervezés, akik szeretnének javítani az életminőségükön.
Kiknek NEM ajánljuk a csoportot?
Értelmi fogyatékosság, demencia, autizmus spektrum zavar, közepes és súlyos személyiségzavar, addiktológiai kórképek, pszichiátriai betegségek akut epizódja (pszichózis, major depresszió, mániás állapot) esetén ezt a csoportot nem ajánljuk! Szintén nem ajánljuk a csoportot akkor, ha nem állsz készen a csoportos munkára.
A csoport egy kutatással alátámasztott, bizonyítottan hatékony, külföldi terápiás programon alapul. Résztvevők száma: minimum 4, maximum 8 fő
Kezdési időpont: 2024. október Összesen 12 alkalom, alkalmanként 90 perc,
A csoporton való részvétel díja: 180.000,- Ft, (15.000,- /alkalom)
Fizetés: A csoporttal való elköteleződés jelentősége miatt a szolgáltatási szerződés alapján előre, egy összegben kérjük fizetni a díjat.
A jelentkezést egy rövid, online ismerkedő beszélgetés előzi meg, aminek során vizsgáljuk a csoportra és a terápiára való alkalmasságot, illetve válaszolunk a felmerülő kérdésekre, átbeszéljük az alapvető tudnivalókat.
Az első interjú díja pluszban: 10.000,-. Az interjúra bejelentkezni az alábbi telefonszámon lehet: 06309325612
Az ADHD/ADD-ról részletesen
A diagnózis felállítása
Mítoszok és tények az ADHD-ról
Mítosz
„ Az ADHD is csak egy diagnózis, amit az orvosok egyre gyakrabban használnak akkor, amikor lusta, motiválatlan emberekkel találkoznak.”
Tény
Az ADHD már több mint 50 éve ismert rendellenességnek számít. Az intenzív kutatásoknak köszönhetően a szakemberek egyre több ismeretet szereznek róla, egyre könnyebben ismerik fel a jellegzetes tüneteket, ami megmagyarázza, hogy miért kapják meg ma többen a diagnózist. A tünetek önmagukban messze nem elégségesek ahhoz, hogy valakinél ADHD-t állapítsanak meg. A jellegzetes tünetek tartós megléte mellett azoknak súlyos következményekhez, jeletős funkcióromláshoz is kell vezetniük, az élet több területén (pl iskolai/munkahelyi teljesítmény, szociális kapcsolatok, hétköznapi élet).
Mítosz
„Az én félénk, ábrándozó kislányomnak nem lehet ADHD-ja! Azt hittem ez csak hiperaktív kisfiúkat érint”
Tény
Az ADHD-t fiúknál 2-3-szor gyakrabban diagnosztizálják, aminek részben az az oka, hogy fiúknál gyakoribb ez a rendellenesség. Ugyanakkor a hiperaktivitás és az impulzivitás (amit jellemzően fiúknál látunk) sokkal szembetűnőbb következményekkel jár, ezért hamarabb felkelti az ADHD gyanúját. Lányoknál sokszor rejtve marad a diagnózis, vagy később hibás diagnózist kapnak (pl emocionálisan instabil személyiségzavar vagy bipoláris betegség).
Mítosz
„Az ADHD-t a helytelen táplálkozás és néhány egyéb környezeti probléma okozza.”
Tény
Különböző tanulmányok eltérő eredményeket mutattak ki az ADHD tüneteinek és az étrendnek a kapcsolatát illetően. Nincs egyértelmű ok-okozati összefüggés, ám a tapasztalatok szerint a tüneteket súlyosbítják egyes étrendi elemek (pl “gyors cukrok”, gyorséttermi ételek), amelyeket érdemes akár dietetikus segítségével korrigálni.
Mítosz
„Ha rendes nevelést kapott volna, most nem küszködne az ADHD-val”
Tény
A rossz neveltetés és a szülői fegyelem hiánya nem okoz ADHD-t. Viszont egy ADHD-val küszködő gyermek nehézségeit a szülői támogatás nagy mértékben enyhítheti. Ezáltal a meglévő tünetek nem vezetnek olyan komoly következményekhez, mint szülői segítség nélkül.
Mítosz
Teljességgel lehetetlen, hogy ADHD-ban szenvedek, semmi problémám nincs a koncentrációval ha például egy izgalmas könyvet olvasok vagy egy érdekes beszélgetésben veszek részt.”
Tény
Azok emberek, akik a számukra érdekes dolgokra gond nélkül oda tudnak figyelni, még lehetnek figyelemzavarosok. ADHD esetén jellemzően azon feladatok elvégzése okoz nehézséget, amiket “meg kell” csinálni, míg az érdekes, örömteli tevékenységek végzése kevésbé okoz problémát.
Mítosz
„Az ADHD-s gyerekek nem olyan okosak, mint társaik, ezért általában speciális osztályokba kell járniuk.”
Tény
Az ADHD nem befolyásolja a szellemi képességeket és az intelligenciát. A tünetek viszont hátrányos helyzetbe hozzák az egyébként intelligens és jó képességű gyerekeket (és felnőtteket!!), akik ezért nem tudják a legjobbat kihozni magukból. Az iskolában ezért szükségük lehet speciális támogatásra (pl. kis csoportos foglalkozások).
Mítosz
A gyógyszer egy csapásra megszünteti a tüneteket.”
Tény
A megfelelően beállított gyógyszeres kezelés jelentősen csökkentheti, vagy akár meg is szüntetheti a tüneteket. Több évtizedes kutatások azt mutatják, hogy a gyógyszerek mintegy 70-80 százalékban javítják az ADHD számos tünetét. Az eredmények egyénenként eltérőek de viszonylag ritka az, amikor a gyógyszeres kezelés önmagában elegendő. A legjobb eredmény a gyógyszeres és pszichoszociális kezelések (pszichoterápia, pszichoedukációs tréning) együttesétől várható.
Mítosz
Az ADHD csak gyerekeket érint, felnőttkorukra kinövik.”
Tény
Az ADHD-s gyerekek egy része valóban tünetmentessé válik az évek múlásával. Ez annak tudható be, hogy a nehézségeket megtanulja kompenzálni, így azok felnőttként már nem okoznak jelentős problémát. A gyerekek mintegy 70 százaléka azonban továbbra is markáns ADHD tünetekkel rendelkezik tinédzser korban, illetve egy részük felnőttkorban is. A hiperaktivitás általában alábbhagy, vagy más formát ölt (pl. belső nyugtalanság érzése, ellazulásra való képtelenség), míg a figyelemzavar relative stabilan megmarad.
Mítosz
Nem lehet ADHD-m. Én nem vagyok hiperaktív.”
Tény
A hiperaktivitás csak egy résztünete az ADHD-nak, nem minden esetben szembetűnő sőt akár hiányozhat is.