ADHD
Gibson tesztAz ADHD egy „sokarcú” állapot
A fókuszálásra és odafigyelésre való törekvés az élet számos területére hatással lehet, legyen az gyermek vagy felnőtt.

Az ADHD főbb tünetei
1. Figyelemzavar
2. Hiperaktivitás
3. Impulzitvitás
- Hiányzó vagy alulműködő önkontroll: nem gondolja át, mielőtt csinál vagy mond valamit
- Sokat eszik vagy sokat iszik, nehezére esik mértéket tartani
- Gyakran „rizikózik”, gondolkodás nélkül belemegy veszélyes szituációkba
- Beszéd közben gyakran félbeszakít másokat
- Indulatait nehezen tartja kordában, nem ritkán dühkitöréssel reagál („felmegy benne a pumpa” egy pillanat alatt)
4. Egyéb jellegzetes nehézségek

Okok
Az ADHD kiváltó okait a mai napig nem sikerült teljes egészében feltérképezni. Világszerte intenzív kutatás folyik az okokat illetően, az eddigi eredmények azt a feltevést támasztják alá, hogy egy genetikai alapú rendellenességről van szó. Az érintett gének – melyek bizonyos agyi területek működését irányítják – feltérképezése napjainkban is folyamatban van. A terhesség és szülés alatti esetleges káros behatásoknak is kóroki szerepet tulajdonítanak.
KI LEHET NŐNI AZ ADHD-T?
AZ ADHD TANULÁSI ZAVAR?
SEGÍTHET AZ AGYRTRÉNING AZ ADHD-S EMBEREKNEK?


ADHD tapasztalataink
Az ADHD/ADD-ról részletesen
A diagnózis felállítása

Figyelemzavar

Hiperaktivitás

Impulzivitás

Egyéb jellegzetes nehézségek
Mítoszok és tények az ADHD-ról
Mítosz
„ Az ADHD is csak egy diagnózis, amit az orvosok egyre gyakrabban használnak akkor, amikor lusta, motiválatlan emberekkel találkoznak.”
Tény
Az ADHD már több mint 50 éve ismert rendellenességnek számít. Az intenzív kutatásoknak köszönhetően a szakemberek egyre több ismeretet szereznek róla, egyre könnyebben ismerik fel a jellegzetes tüneteket, ami megmagyarázza, hogy miért kapják meg ma többen a diagnózist. A tünetek önmagukban messze nem elégségesek ahhoz, hogy valakinél ADHD-t állapítsanak meg. A jellegzetes tünetek tartós megléte mellett azoknak súlyos következményekhez, jeletős funkcióromláshoz is kell vezetniük, az élet több területén (pl iskolai/munkahelyi teljesítmény, szociális kapcsolatok, hétköznapi élet).
Mítosz
„Az én félénk, ábrándozó kislányomnak nem lehet ADHD-ja! Azt hittem ez csak hiperaktív kisfiúkat érint”
Tény
Az ADHD-t fiúknál 2-3-szor gyakrabban diagnosztizálják, aminek részben az az oka, hogy fiúknál gyakoribb ez a rendellenesség. Ugyanakkor a hiperaktivitás és az impulzivitás (amit jellemzően fiúknál látunk) sokkal szembetűnőbb következményekkel jár, ezért hamarabb felkelti az ADHD gyanúját. Lányoknál sokszor rejtve marad a diagnózis, vagy később hibás diagnózist kapnak (pl emocionálisan instabil személyiségzavar vagy bipoláris betegség).
Mítosz
„Az ADHD-t a helytelen táplálkozás és néhány egyéb környezeti probléma okozza.”
Tény
Különböző tanulmányok eltérő eredményeket mutattak ki az ADHD tüneteinek és az étrendnek a kapcsolatát illetően. Nincs egyértelmű ok-okozati összefüggés, ám a tapasztalatok szerint a tüneteket súlyosbítják egyes étrendi elemek (pl “gyors cukrok”, gyorséttermi ételek), amelyeket érdemes akár dietetikus segítségével korrigálni.
Mítosz
„Ha rendes nevelést kapott volna, most nem küszködne az ADHD-val”
Tény
A rossz neveltetés és a szülői fegyelem hiánya nem okoz ADHD-t. Viszont egy ADHD-val küszködő gyermek nehézségeit a szülői támogatás nagy mértékben enyhítheti. Ezáltal a meglévő tünetek nem vezetnek olyan komoly következményekhez, mint szülői segítség nélkül.
Mítosz
Teljességgel lehetetlen, hogy ADHD-ban szenvedek, semmi problémám nincs a koncentrációval ha például egy izgalmas könyvet olvasok vagy egy érdekes beszélgetésben veszek részt.”
Tény
Azok emberek, akik a számukra érdekes dolgokra gond nélkül oda tudnak figyelni, még lehetnek figyelemzavarosok. ADHD esetén jellemzően azon feladatok elvégzése okoz nehézséget, amiket “meg kell” csinálni, míg az érdekes, örömteli tevékenységek végzése kevésbé okoz problémát.
Mítosz
„Az ADHD-s gyerekek nem olyan okosak, mint társaik, ezért általában speciális osztályokba kell járniuk.”
Tény
Az ADHD nem befolyásolja a szellemi képességeket és az intelligenciát. A tünetek viszont hátrányos helyzetbe hozzák az egyébként intelligens és jó képességű gyerekeket (és felnőtteket!!), akik ezért nem tudják a legjobbat kihozni magukból. Az iskolában ezért szükségük lehet speciális támogatásra (pl. kis csoportos foglalkozások).
Mítosz
A gyógyszer egy csapásra megszünteti a tüneteket.”
Tény
A megfelelően beállított gyógyszeres kezelés jelentősen csökkentheti, vagy akár meg is szüntetheti a tüneteket. Több évtizedes kutatások azt mutatják, hogy a gyógyszerek mintegy 70-80 százalékban javítják az ADHD számos tünetét. Az eredmények egyénenként eltérőek de viszonylag ritka az, amikor a gyógyszeres kezelés önmagában elegendő. A legjobb eredmény a gyógyszeres és pszichoszociális kezelések (pszichoterápia, pszichoedukációs tréning) együttesétől várható.
Mítosz
Az ADHD csak gyerekeket érint, felnőttkorukra kinövik.”
Tény
Az ADHD-s gyerekek egy része valóban tünetmentessé válik az évek múlásával. Ez annak tudható be, hogy a nehézségeket megtanulja kompenzálni, így azok felnőttként már nem okoznak jelentős problémát. A gyerekek mintegy 70 százaléka azonban továbbra is markáns ADHD tünetekkel rendelkezik tinédzser korban, illetve egy részük felnőttkorban is. A hiperaktivitás általában alábbhagy, vagy más formát ölt (pl. belső nyugtalanság érzése, ellazulásra való képtelenség), míg a figyelemzavar relative stabilan megmarad.
Mítosz
Nem lehet ADHD-m. Én nem vagyok hiperaktív.”
Tény
A hiperaktivitás csak egy résztünete az ADHD-nak, nem minden esetben szembetűnő sőt akár hiányozhat is.