ADHD

 

Az ADHD FŐBB TÜNETEI

Figyelemzavar

• A figyelem könnyen terelődik külső stimulusok hatására, nehezen tudja kiszűrni, figyelmen kívül hagyni a zavaró külső tényezőket (pl. ha mások beszélgetnek a háttérben, utcai zaj beszűrődése)
• Nehézséget okoz a figyelmet megtartani, különösen, ha az illető számára nem érdekes az adott foglalatosság (pl. adminisztrációs feladatok, lecke írása)
• Sokszor követ el figyelmetlenségből eredő hibákat feladatok elvégzésénél, mivel hajlamos összecsapni a mentálisan megterhelő, tartós figyelmet igénylő feladatokat
• Társalgás közben úgy tűnik, mint aki egyáltalán nem figyel, gondolatai elkalandoznak, felszólításra gyakran nem reagál
• Gyakran kerüli, halogatja azon feladatokat, amelyek mentális kitartást igényelnek

Hiperaktivitás

• Állandóan „pörög”, mindig elfoglalja magát valamivel. Jellemző, hogy gyakran és sokat edz, hogy a felesleges energiákat levezesse.
• A monoton, rutinszerű munkáktól elfárad, folyamatosan új ingerekre, változatosságra van szüksége
• „Munkamániás”, egyszerre több munkája van, szabadidejében kreatív, ill. fizikai aktivitással foglalja le magát
• Jellemző egyfajta „belső nyugtalanság” érzése, nehezen tud ellazulni
• Folyton babrál valamivel (pl. toll, kulcs), mozgatja a lábát, nem tud egyhelyben nyugodtan ülni vagy állni (pl sorban állni a pénztárnál)
• Általában verbálisan is hiperaktív, azaz sokat beszél
• Megállás nélkül pörögnek a gondolatok a fejében, azonban gyakran felesleges dolgokon gondolkodik, nem konstruktív a gondolkodás

Impulzivitás

• Hiányzó vagy alulműködő önkontroll: nem gondolja át, mielőtt csinál vagy mond valamit
• Sokat eszik vagy sokat iszik, nehezére esik mértéket tartani
• Gyakran „rizikózik”, gondolkodás nélkül belemegy veszélyes szituációkba
• Beszéd közben gyakran félbeszakít másokat
• Indulatait nehezen tartja kordában, nem ritkán dühkitöréssel reagál („felmegy benne a pumpa” egy pillanat alatt)

Egyéb jellegzetes nehézségek

• A feladatok elkezdésének nehézsége, gyakran halogatja főként az unalmas feladatokat (pl. számlák befizetése, takarítás, adminisztráció)
• Jellemzően több dologba belekezd, de nem fejezi be őket
• Rossz időérzék, gyakran elkésik
• Nehezére esik előre megtervezni, megszervezni a mindennapok teendőit
• Feledékenység, szétszórtság, gyakran hagyja el a dolgait (pl. kulcs, telefon, stb.)
• Egyenetlen, hullámzó energiaszint és hangulat, mely akár óráról órára változik

OKOK

Az ADHD kiváltó okait a mai napig nem sikerült teljes egészében feltérképezni. Világszerte intenzív kutatás folyik az okokat illetően, az eddigi eredmények azt a feltevést támasztják alá, hogy egy genetikai alapú rendellenességről van szó. Az érintett gének – melyek bizonyos agyi területek működését irányítják – feltérképezése napjainkban is folyamatban van. A terhesség és szülés alatti esetleges káros behatásoknak is kóroki szerepet tulajdonítanak.

KI LEHET NŐNI AZ ADHD-T?

Az egészségügyi szolgáltatók korábban azt hitték, hogy az ADHD -s gyermekek az életkorral kinövik a rendellenességet.

Azonban a legtöbb ADHD -s gyermek továbbviszi ezeket a küzdelmeket a felnőttkorban is. Valójában az Amerikai Családorvosok Akadémiája azt mondja, hogy a rendellenességben szenvedő serdülők körülbelül kétharmada felnőttkorában is küzdeni fog az ADHD-val.

AZ ADHD TANULÁSI ZAVAR?

Az ADHD nem tanulási zavar.

Az ADHD azonban megnehezítheti a tanulást, mert a figyelem és a koncentráció a tanulás kulcseleme. Az ADHD -val küzdő gyermekek mintegy 50 százaléka rendelkezik valamilyen tanulási zavarral is.

SEGÍTHET AZ AGYRTRÉNING AZ ADHD-S EMBEREKNEK?

Igen! Míg a kutatás nem támogatja az agyi játékokat vagy alkalmazásokat a telefonján, a kutatások kimutatták, hogy központunkban is elérhető agytréning programunk hihetetlen előnyökhöz juttatta az ADHD-s gyermekeket.

Programunk megpróbálja kezelni az ADHD kiváltó okát – a gyengébb memóriát, a feldolgozási sebességet és a figyelemkészséget -, valamint más agyi készségeket, amelyekre szükségünk van a fókuszáláshoz, a tanuláshoz és a feladatok elvégzéséhez.

ADHD TAPASZTALATAINK

Bár nem diagnosztizálunk ADHD -t, alkalmazott programunk javítja a sok diagnózissal rendelkező ügyfelek kognitív teljesítményét, beleértve az ADHD -t is.

Kilenc év alatt 6466 gyermek és felnőtt érkezett a LearningRx-
hez az ADHD diagnózisával. Megmértük a kognitív képességüket ezen
ügyfeleknek tréningünk előtt és után és az alábbiakat tapasztaltuk:

• Az ADHD-val érkezett ügyfelek közül a legnagyobb hiányosságok a feldolgozási sebességben, a munkamemóriában (más néven rövid távú memória) és a hosszú távú memóriában voltak. Ez azt sugallja, hogy az ADHD -s gyerekeknek és felnőtteknek olyan beavatkozásra van szükségük, amely nemcsak a figyelemhiányt orvosolja. A BrainRx agytréning ezt teszi!
• Ugyanezen ügyfelek között nemcsak a fent említett három hiány drámai javulása volt tapasztalható, hanem a széles körű figyelemkészség átlagosan 3,2 év alatt javult.
• Az IQ pontszámok is javultak a BrainRx agytréning után.

Így néznek ki ezek a fejlesztések egy grafikonon:
„Az agytréning előtti és utáni kognitív teljesítmény az ADHD-s BrainRx ügyfelek körében

Amennyiben felkeltettük érdeklődését és készen áll segítségünkre, vegye fel velünk a kapcsolatot.

Az ADHD/ADD-ról részletesen

A figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD, Attention Deficit Hyperactivity Disorder) az egyik leggyakoribb neuropszichiátriai tünetegyüttes, amely gyermekkortól végigkíséri az érintettek életét.

Némileg leegyszerűsítve az ADHD 3 fő tünetet foglal magába: figyelemzavart, impulzivitást valamint hiperaktivitást. 

Azok a gyerekek, serdülők és felnőttek, akikék mindhárom tünet egyértelműen jelen van, teszik ki az ADHD-spektrum nagyobb részét. Ezt a típust hívják kombinált típusú ADHD-nak.

Vannak olyanok is, akik súlyos figyelemzavarral küzdenek, a hiperaktivitás vagy az impulzivitás viszont minimálisan vagy egyáltalán nem jellemző rájuk. Az ADHD-spektrum ezen alcsoportját ADD-nek is nevezik (Attention Deficit Disorder), hivatalos megnevezése ADHD döntően figyelemzavarral.

A harmadik típus az ADHD döntően hiperaktivitással és impulzivitással.

A három típust gyakorlatilag a tünetek eltérő aránya különbözteti meg egymástól.

A diagnózis felállítása

A diagnózist orvos vagy pszichológus állítja fel egy nemzetközi diagnosztikai kritériumrendszer alapján (DSM-V), egy alapos neuropszichiátriai vizsgálat után. Ahhoz, hogy a diagnózist meg lehessen állapítani, a tüneteknek folyamatosan fenn kell állniuk legalább 6 hónapon keresztül, 12 éves kor előtt is jelen kellett lenniük és az élet különböző területein jelentős problémákat kell hogy okozzanak.

Nézzük meg közelebbről az ADHD fő tüneteinek néhány jellegzetes megjelenési formáját:

Figyelemzavar

• Nehézséget okoz a figyelmet megtartani, különösen, ha az illető számára nem érdekes az adott foglalatosság (pl. adminisztrációs feladatok, lecke írása)
• A figyelem könnyen terelődik külső stimulusok hatására, nehezen tudja kiszűrni, figyelmen kívül hagyni a zavaró külső tényezőket (pl. ha mások beszélgetnek a háttérben, utcai zaj beszűrődése)
• Sokszor követ el figyelmetlenségből eredő hibákat feladatok elvégzésénél, mivel hajlamos összecsapni a mentálisan megterhelő, tartós figyelmet igénylő feladatokat
• Társalgás közben úgy tűnik, mint aki egyáltalán nem figyel, gondolatai elkalandoznak, felszólításra gyakran nem reagál
• Gyakran kerüli, halogatja azon feladatokat, amelyek mentális kitartást igényelnek

Hiperaktivitás

• Állandóan „pörög”, mindig elfoglalja magát valamivel. Jellemző, hogy gyakran és sokat edz, hogy a felesleges energiákat levezesse.
• A monoton, rutinszerű munkáktól elfárad, folyamatosan új ingerekre, változatosságra van szüksége
• „Munkamániás”, egyszerre több munkája van, szabadidejében kreatív ill. fizikai aktivitással foglalja le magát
• Jellemző egyfajta „belső nyugtalanság” érzése, nehezen tud ellazulni
• Folyton babrál valamivel (pl. toll, kulcs), mozgatja a lábát, nem tud egyhelyben nyugodtan ülni vagy állni (pl sorban állni a pénztárnál)
• Általában verbálisan is hiperaktív, azaz sokat beszél
• Megállás nélkül pörögnek a gondolatok a fejében, azonban gyakran felesleges dolgokon gondolkodik, nem konstruktív a gondolkodás

Impulzivitás

• Hiányzó vagy alulműködő önkontroll: nem gondolja át, mielőtt csinál vagy mond valamit
• Sokat eszik vagy sokat iszik, nehezére esik mértéket tartani
• Gyakran „rizikózik”, gondolkodás nélkül belemegy veszélyes szituációkba
• Beszéd közben gyakran félbeszakít másokat
• Indulatait nehezen tartja kordában, nem ritkán dühkitöréssel reagál („felmegy benne a pumpa” egy pillanat alatt)

Egyéb jellegzetes nehézségek

• A feladatok elkezdésének nehézsége, gyakran halogatja főként az unalmas feladatokat (pl. számlák befizetése, takarítás, adminisztráció)
• Jellemzően több dologba belekezd, de nem fejezi be őket
• Rossz időérzék, gyakran elkésik
• Nehezére esik előre megtervezni, megszervezni a mindennapok teendőit
• Feledékenység, szétszórtság, gyakran hagyja el a dolgait (pl. kulcs, telefon, stb.)
• Egyenetlen, hullámzó energiaszint és hangulat, mely akár óráról órára változik

Mítoszok és tények az ADHD-ról

Sok vélemény és hiedelem terjedt el az ADHD-val kapcsolatban. Összeszedtünk néhányat, hogy megvizsgáljuk mi közülük a mítosz és mik a tudományosan igazolt tények.

Mítosz: „ Az ADHD is csak egy diagnózis, amit az orvosok egyre gyakrabban használnak akkor, amikor lusta, motiválatlan emberekkel találkoznak.”

Tény: ADHD már több mint 50 éve ismert rendellenességnek számít. Az intenzív kutatásoknak köszönhetően a szakemberek egyre több ismeretet szereznek róla, egyre könnyebben ismerik fel a jellegzetes tüneteket, ami megmagyarázza, hogy miért kapják meg ma többen a diagnózist. A tünetek önmagukban messze nem elégségesek ahhoz, hogy valakinél ADHD-t állapítsanak meg. A jellegzetes tünetek tartós megléte mellett azoknak súlyos következményekhez, jeletős funkcióromláshoz is kell vezetniük, az élet több területén (pl iskolai/munkahelyi teljesítmény, szociális kapcsolatok, hétköznapi élet).

Mítosz: „Az én félénk, ábrándozó kislányomnak nem lehet ADHD-ja! Azt hittem ez csak hiperaktív kisfiúkat érint”

Tény: Az ADHD-t fiúknál 2-3-szor gyakrabban diagnosztizálják, aminek részben az az oka, hogy fiúknál gyakoribb ez a rendellenesség. Ugyanakkor a hiperaktivitás és az impulzivitás (amit jellemzően fiúknál látunk) sokkal szembetűnőbb következményekkel jár, ezért hamarabb felkelti az ADHD gyanúját. Lányoknál sokszor rejtve marad a diagnózis, vagy később hibás diagnózist kapnak (pl emocionálisan instabil személyiségzavar vagy bipoláris betegség).

Mítosz: „Az ADHD-t a helytelen táplálkozás és néhány egyéb környezeti probléma okozza.”

Tény: Különböző tanulmányok eltérő eredményeket mutattak ki az ADHD tüneteinek és az étrendnek a kapcsolatát illetően. Nincs egyértelmű ok-okozati összefüggés, ám a tapasztalatok szerint a tüneteket súlyosbítják egyes étrendi elemek (pl “gyors cukrok”, gyorséttermi ételek), amelyeket érdemes akár dietetikus segítségével korrigálni.

Mítosz:„Ha rendes nevelést kapott volna, most nem küszködne az ADHD-val”

Tény: A rossz neveltetés és a szülői fegyelem hiánya nem okoz ADHD-t. Viszont egy ADHD-val küszködő gyermek nehézségeit a szülői támogatás nagy mértékben enyhítheti. Ezáltal a meglévő tünetek nem vezetnek olyan komoly következményekhez, mint szülői segítség nélkül.

Mítosz: Teljességgel lehetetlen, hogy ADHD-ban szenvedek, semmi problémám nincs a koncentrációval ha például egy izgalmas könyvet olvasok vagy egy érdekes beszélgetésben veszek részt.”

Tény: Azok emberek, akik a számukra érdekes dolgokra gond nélkül oda tudnak figyelni, még lehetnek figyelemzavarosok. ADHD esetén jellemzően azon feladatok elvégzése okoz nehézséget, amiket “meg kell” csinálni, míg az érdekes, örömteli tevékenységek végzése kevésbé okoz problémát.

Mítosz: „Az ADHD-s gyerekek nem olyan okosak, mint társaik, ezért általában speciális osztályokba kell járniuk.”

Tény: Az ADHD nem befolyásolja a szellemi képességeket és az intelligenciát. A tünetek viszont hátrányos helyzetbe hozzák az egyébként intelligens és jó képességű gyerekeket (és felnőtteket!!), akik ezért nem tudják a legjobbat kihozni magukból. Az iskolában ezért szükségük lehet speciális támogatásra (pl. kis csoportos foglalkozások).

Mítosz: A gyógyszer egy csapásra megszünteti a tüneteket.”

Tény: A megfelelően beállított gyógyszeres kezelés jelentősen csökkentheti, vagy akár meg is szüntetheti a tüneteket. Több évtizedes kutatások azt mutatják, hogy a gyógyszerek mintegy 70-80 százalékban javítják az ADHD számos tünetét. Az eredmények egyénenként eltérőek de viszonylag ritka az, amikor a gyógyszeres kezelés önmagában elegendő. A legjobb eredmény a gyógyszeres és pszichoszociális kezelések (pszichoterápia, pszichoedukációs tréning) együttesétől várható.

Mítosz: Az ADHD csak gyerekeket érint, felnőttkorukra kinövik.”

Tény: Az ADHD-s gyerekek egy része valóban tünetmentessé válik az évek múlásával. Ez annak tudható be, hogy a nehézségeket megtanulja kompenzálni, így azok felnőttként már nem okoznak jelentős problémát. A gyerekek mintegy 70 százaléka azonban továbbra is markáns ADHD tünetekkel rendelkezik tinédzser korban, illetve egy részük felnőttkorban is. A hiperaktivitás általában alábbhagy, vagy más formát ölt (pl. belső nyugtalanság érzése, ellazulásra való képtelenség), míg a figyelemzavar relative stabilan megmarad.

Mítosz: Nem lehet ADHD-m. Én nem vagyok hiperaktív.”

Tény: A hiperaktivitás csak egy résztünete az ADHD-nak, nem minden esetben szembetűnő sőt akár hiányozhat is.

Első lépésként kérjen időpontot, hogy fel tudjuk mérni a kognitív képességeket és fejlesztendő területeket a Gibson-teszttel: